Székely Tas

Vak vezet világtalant, avagy Tóth Krisztina: A majom szeme

(Tóth Krisztina: A majom szeme, Magvető Kiadó, 2022.)

„Mezítláb, fehér ruhában tollasozni, Benetton-zöld fűben. Ilyen lehet egy működő család.” (141)

Sokak számára ismerősek az ilyen és ehhez hasonló túlzottan idealizált elképzelések szórólapok, plakátok, internet és más platformok által. Egy olyan világról van szó, ahol mindenki Colgate-mosollyal éli rendezett, sikeres és boldog családi életét. Ezzel a rózsaszín buborékvilággal alkot párhuzamot Tóth Krisztina regénye. A majom szeme megborzongásra késztet, néhol keserédes kacajra fakaszt, és ijesztő arra gondolni, mindez mikor csaphat át a valóságba.

A regény a kelet-közép-európai térségben játszódik a 2030-as évek tájékán, a nem is olyan távoli jövőben. A cselekmény tér- és időbeli behatároltsága azonban nem pontos, az azt megelőző események az erőltetett felejtés homályába taszítódnak. Ez az írói megoldás teremti meg a regény világához szükséges nyomott, bizonytalan hangulatot, továbbá teret ad az olvasónak az azonosulásra. A megírt történetek tehát könnyen rávetíthetők úgy Magyarországra, mint a kelet-közép-európai térség bármely országára, városára. Eleinte csak lassan adagolt információkat kapunk, melyek több-kevesebb értékkel bírnak attól függően, épp hol tartunk a regénnyel, hiszen Hermina indokolatlanul sietős fogászati beavatkozása idegenként hat a közvetlen szövegkörnyezetben, míg a későbbi fejezetekben több információhoz nem jutunk.  Hasonló a helyzet a politikai, történelmi előzményekkel, melyekről keveset, azt is töredékesen tudunk meg: Egy polgárháborút követően az ország elzárkózik a külvilág elől, tömegesen börtönzik be az embereket koholt vádak alapján, intézményesített agymosás vet ágyat a jövő engedelmes nemzedékeinek. Az korábbi események az államhatalom által felkavart iszapos homályba taszítódnak, aki pedig nyomok után kutat, inkább előbb, mint utóbb a halakkal tér aludni.  Ahogy Pálma néni konyhakredencén a por, úgy rétegződnek generációról generációra a feldolgozatlan, eltussolt traumák a kelet-közép-európai társadalmakban. Ennek a tendenciának a lenyomataként a regényben tabuként kezelik a polgárháborút, a szomszédos országokat, a bebörtönzött vagy/és meggyilkolt családtagokat. A regény világa (el)zárt közeg, melyben tragikomikus zsebdiktátorok tudósosdit játszanak a tehetetlen, kísérletimajom-társadalommal. Ez utóbbi részlegesen béna, összezavart és képtelen hangot adni agressziójának. A regény szereplői a túlélés érdekében kompromisszumokra kényszerülnek.  Giselle, a kiégett, középkorú tanárnő továbbra is az egyetemen tanít annak ellnére, hogy minden nap újabb hazugságokra kényszerül, és az egyetemen elhelyezett kamerák által folyamatos megfigyelés alatt áll, mint mindenki más, akinek a rendszerváltás után (például koruknál fogva) nem volt lehetősége pályát váltani. Hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben van Petra, aki szeretne biztonságos távolságba kerülni a férjétől, megóvni a gyerekeit, de a megfelelő alkalomra vár, hogy elmeneküljön. Éjjelente, míg a férje alszik, titokban lakást keres az interneten. A könyvben több egymástól különbözőnek tűnő emberi tapasztalatot láthatunk, amelyek többnyire a kilátástalanság és a kitörés ellehetetlenülésének metszéspontjában találkoznak.

Szerkezetét tekinve A majom szeme epizodikus írás, melyben a befogadó feladata a kirakósként asztalra öntött történetfoszlányokat, az adatokat egymáshoz pászítani, sőt néha magát az asztalt is elforgatni, míg végül egy olyan alkotás tárul elé, amely minden szögből más-más mintát mutat, akár a Dr. Kreutzer rendelőjében levő szőnyeg. Példának okáért Hermina története a regény elején nem kapcsolható össze a szövegkörnyezettel, csupán továbbolvasva, összeragasztva nyer értelmet. A regény rövid, szokatlanul tagolt szövegrészletekből áll, itt-ott vastagított betűs szavakkal, szókapcsolatokkal tűzdelve. Fontos szerepet kapnak a vastagított részek, melyek előbb a szövegközben, később mint címek jelennek meg egyfajta tudatalatti ingerlés céljával. Ez az eszköz lehetővé teszi a különböző elemek és azok egymáshoz való viszonyának új értelemmel telítődését. Egyre több információt tudunk meg a szereplőkről, eseményekről, a regény eleji szürke zónák fokozatosan telnek meg és adnak helyet új összefüggéseknek.

Apránként változik meg, hidegül el, csügged az ország népe, ami a megrajzolt emberi sorsokon keresztül nyomonkövethető. Kitűnő példa erre a regény elején antagonizált Petra, aki maga a megtestesült fásultság. Szinte közönyösen közli férje szeretőjével, hogy már évek óta mindent tud annak hajlamairól, naplóiról, mégsem hajlandó bármit is cselekedni. Neki egyszerűen kedves az élete. Lázadási kísérletei kicsi, de folyamatosan erősödő lépések, melyek nyomán apránként nyeri vissza szabadságát. Ilyen lépés az egykor közös ház lassú birtokbavétele és a karácsonyfa eltűntetése is.   Önbizalma, ahogyan az általa okozott foltok a lakás bútorain lassan gyarapodnak, azonban minduntalan azzal kell szembesülnie, hogy a férje még mindig uralja a hétköznapi élet megszokott beidegződéseit, azt az úgynevezett foltországot, amelyen naponta kel és fekszik. A regény elején rideg, fásult, de tudatos karakterként jelenik meg, cselekedetei a regényzárlat közeledtével kapnak motivációs hátteret, magyarázatot és ezáltal együttérzést olvasótól.

„Felhők, alul mellben folytatódnak. Egy tank, pénisz alakú csővel.

Ez az ember nem normális”. (280)

Ezt az együttérzést egy másik szereplőtől veszi el és adagolja lassan a szerző. A regény elején a lapokon (is) uralkodó Dr. Kreutzer Mihály, a pszichiáter, aki pácienseit egymás után használja ki és dobja félre az önreflexió bárminemű jele nélkül. Hatalom és kontrollmániás, nincs hozzászokva, hogy a dolgok nem az ő akarata szerint haladnak. A Dr. Kreutzerrel szembeni ellenállásra az összecsukható ágy makacsságán kívül más példákat is találunk: Giselle tudomására jut egyik sorstársának a története, aki Mihály leleplezésével próbálkozott a múltban. A pszichiáter bosszúból elmegyógyintézetbe csukatta, mielőtt komolyabb kár keletkezett volna a tekintélyén. Ebből a történetből okulva Petra óvatosságra inti Giselle-t.

Dr. Kreutzer anyja halálát követően lassanként emlékezik vissza gyerekkorára és annak traumáira. Életének és családjának legnagyobb tragédiája öccse karácsony előtti halála, ugyanis ez családi rítusként éveken át uralta a téli ünnepek idejét. Pálma néni a karácsonyt egyfajta megemlékezésként kezelte és szimbólumtárát átértelmezte, átírta: Innen az ajándékozószék remek találmánya is. Ennek a traumának jelenbeli vonatkozásaként Kreutzer figyelem-éhsége talán abból is fakadhat, hogy öccse halála megfosztotta őt a szülői figyelemtől. A Giselle-nek írt üzenetei egy makacs gyerekre emlékeztetnek, amit csodásan tetőz be, hogy miután figyelmet nem kap, a gyermekkori takarójával tér aludni. Ez a jelenet ébreszt rá, hogy itt alaposan megírt karakterekről van szó részletes és hihető háttérrel, motivációkkal.

A regényzárlat, melyben Mihály a tükörben a saját szeme helyén a majom szemére ismer szájbavágóan banális, de valamilyen abszurd módon talál a regény humorához. Kellemes csattanóként Mihálynak bűnhődnie kell abban a pillanatban, ahogy az államnak első alkalommal nemet mer mondani. Giselle történetének végén így felcsillan a remény, hogy lám-lám, a „rossz” elnyeri méltó bűntetését, azonban ez a narratíva itt több sebből is vérzik. Elsősorban a regényben talán Biankát kivéve hiányt képeznek a pozitív karakterek. Mindegyik bemutatott sorsnak több oldala van, van amelyik lassan, van amelyik gyorsabban bontakozik ki az olvasó szemei előtt. Másodsorban az igazságszolgáltatás hiányosságai fényt vetnek arra, hogy - Dosztojevszkij után szabadon - van bűn és van bűnhődés, viszont mindkettőre az államnak kényelmes és megfelelő időben és helyben adódik esély: Mihálynak nem azért kell bűnhődni, amit a pácienseivel tett, erre az utolsó pillanatban maga is rájön az agyát hirtelen elözönlő kérdések nyomán. Az állam mindent tud, mindent lát, és csak arra vár, hogy nemet mondjanak neki.

Székely Tas vagyok, 1998-ban születtem Kolozsváron. Jelenleg Tübingenben mesterizem Kultúra- és Irodalomelmélet szakon és emellett szakácskodom.