Papp Ida Zsuzsanna képei

Levegőt!

2022, egyenként 92X52 cm, vegyes technika (grafikai nyomatok, géz, textil, led), farost, light box

,,Képeimmel szeretném megmutatni azt, amit nem lát a hétköznapi ember és ahogyan nem látja, akkor se, ha benne él, vagy épp vele történik. "

A sorozatot az elmúlt két évet meghatározó világjárvány ihlette. A vírus okozta pandémia és betegség két fontos elemét jelenítettem meg és dolgoztam fel komplex módon, amivel a külső és a belső, a látható és a láthatatlan összekapcsolása volt a célom. Míg az egyik elem (egészségügyi maszk) gyakran vizualizált, kézzelfogható matéria, a másik, a megbetegedett tüdő látványa szokatlan és elrettentő. A József Attilától kölcsönzött címet is a maszk és a tüdő lélegzetvételben való összekapcsolódása adta.

A négyzetesre kiterített tüdő-struktúra a rétegeire bontott FFP2-es maszkokról készült, hússzínű lenyomatokból épül fel, mindezt az absztrakció szempontjából igyekeztem feldolgozni.Emellett anyagszerűség is szempontom volt: a lenyomatokhoz az emberi szervezet belső anyagát, a hús, a sejtek, szövetek textúráját szerettem volna imitálni, így a munkafolyamat az artistic research módszerét is szükségessé tette, ami a COVID-19 betegség kialakulásának és lefolyásának, valamint a megbetegedett tüdő röntgenképeinek és CT felvételeinek tanulmányozását jelentette.

Ezekből a tanulmányokból, kollázsokból készített grafikák taktilis érzékelésre késztető lenyomatokat eredményeznek, melyeket valódi (értsd: nem nyomatként szereplő) anyagokkal, szövetekkel (géz, cérna) állítottam párbeszédbe, ahogy a koronavírus is nyomot hagy a szervezetünkben, a mentális egészségünkben, a világgazdaságban.

Képeimmel szeretném megmutatni azt, amit nem lát a hétköznapi ember és ahogyan nem látja, akkor se, ha benne él,vagy épp vele történik. Alkotómunkámban egyre inkább célommá válik a hagyományos technikák multimediális, innovált közegbe helyezése, amit jelen munka kapcsán a ledsor és a lightbox képvisel.

Utálok mondatot évszámmal kezdeni, de mégis ezt teszem: 2020-ban végeztem a Képzőn. Az Univerzum görbületéből adódóan nem az MKE-n, hanem az ELTE TÓK-on, a Tanítóképzőn. Azóta is ennek a tévedésnek a kiküszöbölésén fáradozom. Anyanyelvem a képzőművészet, idegennyelvem az irodalom. Hiszek a művészet szükségszerűségében és elementáris erejében.

A művész további munkáit itt találjátok.