EGY OLIGOFRÉN KAMASZ NAPLÓJA

Nagy Dániel

A hétvégén sétáltam a strandon, és találkoztam egy hullámtechnikussal.

Sófehér trikóban volt. A hullámtechnikus az, aki főállásban legyártja

a Kaszpi-tenger hullámait, csak épp a gyulai hullámmedencében.

Egy profihoz volt szerencsém: a hullámok Kaszpi-tengeresek voltak.

Itt ismertem meg R.-t.

A Kaszpi-tengerben.

Régen nem tudtam lefogni a d-mollt. Szomorú d-moll nélküli élet.

Aztán jött a nyári szünet. Elhatároztam a d-moll hiányának megszüntetését.

Jöttek a d-moll gyakorlással teli órák, napok, hetek.

Sok sikertelen és sikeres d-moll.

Aztán már le tudtam fogni a d-mollt.

Ha ezt R. hallaná!

Szóval 572 kilobyte. Ennyivel töltöm le a filmet.

Nyilván egy lány miatt. Érte. Hogy jól megnézzen

egy lövöldözős részt. Vagy hogy jól megcsókoljam

a lövöldözős rész közben. Filmet csók miatt töltök le.

Csókok és film. Így egyben.

Nagyon oké.

Üres, elhagyatott cukrászda. Kétnapos, elcukrozott mignon.

Műanyag villa. Műanyag szék. Magányos eladó.

Hűvös tekintetű, utcakövér galamb.

Gyenge, szűrt napfény.

És a coca-colás italhűtő kitartó zúgása.

Jól érzem magam.

Nagy Dániel (Gyula, 1994) költő, író, az Ikarus BSE ex-csatára