.png)
Bölcsész-infó: a hónap tudományos-szakmai eseményei
Tomcsányi Sára válogatása
A tömeg – 1. műhelyvita
Időpont: február 8., kedd, 16:00-20:00
Helyszín: Három Holló
Az ELTE Esztétika Tanszékén októberben indult A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 című OTKA-projekt első műhelyvitája. A mostani eseményen a kutatás hipotéziseinek ismertetése után két blokkban, három-három rövid előadás keretében mutatjuk be a szerteágazó téma lehetséges megközelítéseit, illetve izgalmas aspektusait. Tekintettel arra, hogy a magyar tudományos diskurzusban a tömeg vizsgálata mindeddig háttérbe szorult, a workshop fő célja, hogy a témafelvetések nyomvonalán a beszélgetés résztvevői a vendégekkel közösen gondolkodjanak a jelenség kutatásának lehetséges irányvonalairól, illetve a téma aktualitásáról. A kutatócsoport tagjai: Teller Katalin, K. Horváth Zsolt, Nemes Z. Márió, Kenderesy Anna, Keresztury Dorka és Szapora Márk Aurél.
A kutatásról részletesebben: https://laokoon.hu/a-tomeg-kulturalis.../
Politika a jövőben – kerekasztalbeszélgetés Jamie Susskind most megjelent könyve kapcsán
Időpont: február 9., szerda, 17:00
Helyszín: Magvető Café
Az Athenaeum Kiadó és Republikon Intézet kerekasztal-beszélgetést rendez Jamie Susskind „Politika a jövőben – Életünk a technológia átformálta világban” című, most megjelent könyve kapcsán.
A mesterséges intelligencia, a blokklánc-technológia, a robotika, a virtuális valóság mögött húzódó hatalmi struktúrák alapvetően alakítják át az emberi közösségek életét. Minden esély megvan arra, hogy ha nem figyelünk, a jövőben a gépek és más technológiai eszközeink fogják meghatározni azokat a döntési mechanizmusokat, amelyeket korábban az emberi kapcsolatok, a hagyományos sajtó, valamint a politikai intézményekbe vetett bizalom alapozott meg. Jamie Susskind legfontosabb kérdése az, hogy a gyors és feltartóztathatatlan változások korában miképp tudjuk visszavenni az irányítást mi, emberek.
Résztvevők • Filippov Gábor politológus, Egyensúly Intézet • Nagy Zsolt, politológus, Republikon Intézet • Rab Árpád, kulturális antropológus, jövőkutató, Budapesti Corvinus Egyetem
A beszélgetést Biró Marianna (telex.hu) vezeti.
Fordítsunk! – A Paradicsomkert topográfiája
Időpont: február 10., csütörtök, 18:00-19:30
Helyszín: Magvető Café
Horváth Viktor beszél John Milton Paradise Lost című eposzának fordítástechnikai kérdéseiről és kultúratörténeti összefüggéseiről.
Ajánló Daniel Stoopendaal 1730-as világtérképével:
A szépség nem a tökéletes rendben van, hanem a rend és a káosz határterületein. A térkép mint fraktál tökéletlen, de Milton korának felfedezéseivel, kereskedelmével, csillagászatával, társadalmi, ipari, vallási és tudományos forradalmaival maga a szépség; leképezi az Elveszett Paradicsom hasonlatainak és katalógusainak hatalmas, skálafüggetlen rendjét. A térkép lerajzolja a Kozmosz ókori és újkori modelljét, sőt titokban a Teremtés előtti világot – ahogy Milton Elveszett Paradicsoma is –, így megismerhetjük a Mennyek hegy- és vízrajzát, birodalmi intézményeit, kormányzatát és hadszervezetét; a Pokol államformáját és külpolitikájának irányelveit, a Sátán lélektanát, a Paradicsomkert népességének szociodinamikáját, az emberpár és az angyalok gender-körülményeit, gasztrokultúráját, jövőképét, és ennek az egésznek a viszonyát a barokk angol és a mai magyar nyelv találkozásához. Mi köze mindennek az életünkhöz?
Karanténkultúra: A folytatás – H. Nagy Péter könyvbemutatója
Időpont: február 11., péntek, 18:00
Helyszín: Kis Présház
H. Nagy Péter Karanténkultúra: A folytatás című új kötetéről, annak előzményéről, a koronavírus-járvány társadalmi, kulturális és tudományos kontextusairól Ureczky Eszter kultúrakutató, a Debreceni Egyetem oktatója beszélget a szerzővel.
2020 őszén jelent meg H. Nagy Péter Karanténkultúra és járványvilág című könyve a Prae Kiadó gondozásában, amely a pandémia és a lezárások jelentette új szituációt igyekezett megérteni és értelmezni tudományos, művészeti és irodalmi szempontokból. Az elmúlt egy évben a helyzetnek újabb és újabb aspektusai rajzolódtak ki, amelyek új értelmezéseket és eltérő nyelvi-poétikai szemléletmódokat kívántak. Karanténkultúra: A folytatás című, tavaly év végén megjelent új kötetében a szerző a járvány évét teszi mérlegre a tőle megszokott olvasmányos stílusban, ugyanakkor a részletekre rendkívül érzékenyen.
A Majális más szemmel, avagy kik ezek az emberek? Bellák Gábor művészettörténész online előadása
Időpont: február 12., szombat, 19:00-20:00
Online esemény
Szeretjük Szinyei Merse Pál képét, a Majálist. A mű az egyik legismertebb magyar festmény. A Majális azonban nemcsak egy pompás tájkép, vagy egy derűs és életörömtől sugárzó életkép, hanem egy csoportkép is. Tudjuk, hogy ki kicsoda ezen a képen. A hason fekvő Szinyei Merse Pál mellett ott látjuk Heinrich Max festőt, Probstner Máriát, vagy Luzsénszky Zsigmond bárót is. Az ő közös történetüket pedig titkos szerelmek, érdekházasságok, halálos kimenetelű párbajok teszik izgalmassá. Az előadás róluk szól. Az online előadást Bellák Gábor művészettörténész tartja.
A kiállításról bővebben: https://mng.hu/.../kep-es-kultusz-szinyei-merse-pal-1845.../
Jegyvásárlás online: https://tinyurl.com/2st896k2
Max. résztvevő szám: 90 fő Platform: ZOOM Az online előadás hossza: 60 perc Részvételi díj: 1000 Ft/fő
„A múlt idő jele a td, tdtd” – Beszélgetés a Tandori-hagyatékról
Időpont: február 13., vasárnap, 16:00
Helyszín: Virág Benedek Ház
Tandori Dezső 2019-es, majd felesége és alkotótársa, Tandori Ágnes 2020-as halála után az egyik legnagyobb és legfontosabb kérdés Tandori művészeti hagyatékának sorsát érintette: hová és hogyan kerülhet a XX. századi magyar irodalom egyik legfontosabb irodalmi életművét felölelő együttes?
- Hogyan őrizhető meg a Tandori sokirányú és több évtizeden át egyforma intenzitással művelt tevékenységeit dokumentáló örökség egysége, hitelessége, egyedisége?
- Milyen kihívások elé állítja a hazai múzeumi és könyvtári, levéltári intézményrendszert a Tandori-jelenség archiválásának és értelemszerűen: leírásának, összefoglalásának feladata? Milyen módszerekkel, milyen előzetes tervek, kérdések segítségével közelíthetünk a rendkívül terjedelmes hagyatékhoz, mit várhatunk tőle és mit találhatunk meg benne?
- Hogyan mutatható be és osztható meg Tandori olvasóival, követőivel, az irodalmi közvéleménnyel mindaz, amiről a Tandori-hagyaték a következő években, évtizedekben mesél majd nekünk?
Február 13-án, Tandori Dezső halálának 3. évfordulóján a Tandori-hagyaték sorsáról beszélgetnek a befogadó intézmények munkatársaival, a téma szakértőivel. Résztvevők: az írói könyvtárat befogadó Apor Vilmos Katolikus Főiskola részéről Dr. Gloviczki Zoltán rektor, az irodalmi hagyatékot gondozó Petőfi Irodalmi Múzeum részéről Benedek Anna és Komáromi Csaba muzeológusok, valamint Tóth Ákos, az író hagyatékának gondozója, szerkesztője.
A beszélgetést vezeti: Bazsányi Sándor irodalomtörténész, irodalomkritikus, esztéta, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.
Szövegező – vezetett szövegműhely
Időpont: február 14., hétfő, 17:00
Helyszín: Három Szerb kávéház
Vezetett szövegműhely Vajna Ádámmal február 14-től három alkalmon keresztül minden hétfőn 17 órakor a Három szerb kávéházban. A műhelysorozat célja, hogy egy szerző segítségével az alkotók mélyebben elmerülve a szövegek világában közelebb tudjanak kerülni saját alkotásmechanizmusukhoz és szövegvilágukhoz. A műhelyen prózával és lírával egyaránt foglalkoznak.
Vajna Ádám (1994), költő, műfordító, az Észak című skandinavisztikai folyóirat szerkesztője.
Birodalom – az ELTE BTK Filozófia Intézetének beszélgetéssorozata
Időpont: február 14., hétfő, 18:00
Helyszín: Kelet Kávézó és Galéria
Folytatódik a Világnézetünk alapjai, az ELTE BTK Filozófia Intézetének beszélgetéssorozata. Léteznek-e még ma birodalmak? És ha igen, mi teszi őket azzá? Lehet-e helyük, szerepük a nemzetközi térben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a beszélgetés résztvevői vendégeikkel, Soós Kingával, az ELTE TÁTK tanársegédével és Hegyi W. Györggyel, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének adjunktusával. A beszélgetést moderálja: Olay Csaba, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének egyetemi tanára.
Iparművészeti és Tervezőművészeti könyvbemutató
Időpont: február 16., szerda, 17:00-18:30
Helyszín: Pesti Vigadó
A Magyar Művészeti Akadémia, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata, valamint az MMA Kiadó szervezésében az Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat könyveinek bemutatója.
Bemutatásra kerülnek:
Ambrus Éva • Árendás József • Bakos István • Fekete György Hager Ritta • Molnár Imre • Schrammel Imre • Szabó Marianne Szenes István • Szunyoghy András akadémikusok kötetei.
A kiadványokat bemutatja Feledy Balázs művészettörténész és Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó ügyvezetője.
A részvételi szándékot február 15-ig az info@mmakiado.hu e-mail címen kell jelezni.
Filmkritika
Időpont: február 16., szerda, 19:30
Helyszín: Kis Présház
Milyen a filmkritika helyzete ma Magyarországon? Milyen kihívások érik, és milyen lehetőségei vannak? Szélmalomharc és/vagy kultúrmisszió? Tud-e adaptálódni a szakma a 21. század médiafogyasztási szokásaihoz, vagy szép lassan eltűnik?
A mozik közönségének zömét az ifjú generációk teszik ki, de ők, mikor filmekről akarnak tájékozódni, akkor első körben YouTube-videókat néznek, esetleg podcastokat hallgatnak meg, de egyre kevésbé jellemző, hogy online vagy print kritikákat olvassanak.
A beszélgetés résztvevői:
Baski Sándor 2005 óta foglalkozik filmes újságírással, első írásai a Cinemában, a Muszterben, a Filmhuban és a Mozinet Magazinban jelentek meg. 2007 óta a Filmvilág munkatársa. A Filmvilág blog és a Geekz alapító tagja. Képregényes témájú írásai a Magyar Narancsban jelennek meg. Részt vett a Magyar Nemzeti Filmarchívum alapfilmes projektjében. 2015-ben indította el Filmvilág Podcastet. 2020 decembere óta a Port.hu film- és tévérovatának munkatársa.
Berényi Csaba filmekkel foglalkozik, kritikái, esszéi és tanulmányai többek között a Szépirodalmi Figyelő, az Apertúra, a Kortárs Online és a KULTer.hu oldalain jelentek meg. A KULTer.hu vizuálkult rovat szerkesztője.
Pauló-Varga Ákos 1991-ben született, a Szegedi Tudományegyetemen végzett magyar, valamint filmelmélet-filmtörténet alapszakon 2014-ben, majd pedig ugyanott vizuális kultúratudomány mesterszakon 2016-ban. Televíziós műsorszerkesztőként dolgozott a megboldogult RTL Spike nevű tévécsatornánál, jelenleg Vod-koordinátor az HBO-nál. Szabadidejében a KULTer.hu és a Filmvilág szerzője, a Kortárs Online Film rovatának szerkesztője és elhivatott szabadúszó filmforgalmazó. Mindezek mellett ő a KULTer stART díj első nyertese.
Moderál: Váradi Nagy Péter, a KULTer.hu főszerkesztője.
Simon Attila: „Barátság és megértés Arisztotelész filozófiájában” – doktori értekezés nyilvános vitája
Időpont: február 17., 10:00
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia; online közvetítés
ELTEPress Műhely
Időpont: február 17., csütörtök, 17:45
Helyszín: Nyitott Műhely
Az ELTE Press Műhely sorozat harmadik alkalmával az Interjú témakörét fogják végigjárni, olyan interjúzással/ riportokkal foglalkozó meghívott vendégekkel, akik nap, mint nap megtapasztalják az interjú műfajának nehézségeit és örömeit. A műhelymunka során az interjú születésének fontos állomásai mellett személyes tapasztalatokról és élményekről is szó esik majd.
A Műhely résztvevői:
Kadarkai Endre, televíziós műsorvezető, riporter, az ArcKép portréműsor vezetője
Veiszer Alinda, magyar televíziós szerkesztő-műsorvezető, újságíró
Milanovich Domi, a Dívány.hu és a WMN szerzője
Az ELTE Press Műhely házigazdái Martzy Réka és Szűcs Anna Emília.
FISZ // A Magyar Széppróza Napja
Időpont: február 18., péntek, 18:00-0:00
Helyszín: Lumen Kávézó
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) a Magyar Írószövetséggel és az Arany János Alapítvánnyal közösen a Magyar Széppróza Napja alkalmából egy rendhagyó programsorozatot valósít meg, amelynek célja irodalmunk egyik legtermékenyebb prózistájának, Jókai Mórnak és a kortárs magyar szerzők szövegeinek a közelebb hozása, kapcsolódásaik láttatása.
A helyszínen született, improvizatív szövegek meghallgatása mellett egy játékos, irodalmi kvízben is kipróbálhatják magukat a résztvevők, mindezek előtt azonban Kormányos Ákos Töredezettségmentesítés című kötetének bemutatóját hallgathatják meg.
Freud Cafe: „Annyi ember vagy ahány nyelvet beszélsz?” A nyelv szerepe a változásban
Időpont: február 18., péntek, 19:00
Helyszín: Magvető Café; hibrid esemény
Előadó: Hansjürgens Anna Mária, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus pszichoterapeuta
Moderátor: Sinkovics Andrea, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus pszichoterapeuta
A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület által szervezett következő Freud Café fókuszában a soknyelvűség témája és annak az önkifejezésben betöltött szerepe áll. Vajon mennyi lehetőségünk adódik a lélektani változásra és ebben milyen szerepe lehet a nyelvünknek? Az idegen nyelv használata vajon segítségünkre lehet-e a pszichés/terápiás változásban?
A cikkben található képek és információk az események alatt megjelölt linkekről származnak.
A borítóképen látható alkotás Joly Yu: National Gallery című műve.: https://joeyyu.co.uk/post/184713679310/national-gallery
Commentaires