.png)
Tomcsányi Sára
Bölcsész-infó: a hónap tudományos-szakmai eseményei
Megjelent a megújult Forrás folyóirat legújabb, januári száma
Kapható január 6-tól az újságárusoknál, valamint Kecskeméten a Kóborló Könyvesbolt, Budapesten pedig az Írók Boltja kínálatában!
Tartalom:
BUDA Ferenc: addig-ameddig; Ábel; félcédulák (versek)
Gyertyán, akác, cédulák (Buda Ferenccel Pál Sándor Attila beszélget)
LÖVÉTEI Lázár László: Szép világom rongyos ingem; Az Úr kommentje LLL verséhez (versek)
LAPIS József: Gyöngy és vas (Buda Ferenc: Lennék kisgyermek)
ZELEI Miklós: A prognózis
GYŐRI László: Gyerecske a temetőben; Híján a halálnak; Ágyam végében az ágyad; Lámpa Brúnó rekonstruált éjszakája; A virágillat árján (versek)
HARAG Anita: Megkérdezi, mi van rajtam
BRANCZEIZ Anna: A szégyen retorikája József Attila A bűn című versében
FERENCZ Mónika: Kávézás Nemes Nagy Ágnessel (Nemes Nagy Ágnes hagyományának újraértelmezése a nőirodalomról és a nőiségről való megszólalásai tükrében)
OROSZ István: Emlékek apámról XIII.
KURDY FEHÉR János: Mnémoszüné hűtőgépe
GÖMÖRI György: Öt pillanatkép Bóka Lászlóról
KISS GY. Csaba: A horvát irodalom hazai befogadásának néhány példájáról
JÓDAL Rózsa: Egy hatást kereső művészettörténész (Virág Zoltán: Nyelvi mozaikok és kulturális rezonanciák)
A lapszám műmellékletében Milorad Krstić képei láthatók (a borítón: Szerelmes festő)
Megjelent A megtestesült elme a filozófia történetében című tanulmánykötet
Időpont: január 6.
Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent A megtestesült elme a filozófia történetében című tanulmánykötet Laki János szerkesztésében. A kötetben szereplő tanulmányok a lélek/elme és test integrált voltának különböző korok filozófusai által kidolgozott változatait elemzik, megmutatva, hogy ugyanannak az ideának különböző történeti korokban és intellektuális kontextusokban milyen típusai léteztek. A tíz tanulmányt tartalmazó kötet elérhető a kiadó honlapján: https://mersz.hu/laki-a-megtestesult-elme-a-filozofia-torteneteben
Tartalom:
Laki János: Elme, test, megtestesültség
Lautner Péter: Galénosz a lelki tulajdonságok testi feltételeiről
Németh Attila: Seneca platonizmusa: a halál mint transitus
Borbély Gábor: “Vagy nem létezőnek hiszik a lelket, vagy úgy vélekednek, hogy a test mozgása révén jön létre”. Az elme megtestesülése a középkorban
Laki János: Galilei: korpuszkulák és más testek
Schmal Dániel: A karteziánus dualizmus és a testesültség problémája
Marosán Bence Péter: Megtestesülés és újramegtestesülés. Testiség és halhatatlanság Husserl fenomenológiai metafizikájában
Golden Dániel: A cselekvő testbe integrált elme – John Dewey
Kondor Zsuzsanna: Testhez kötött szellem – átszellemült test. Bergson szellemről és anyagról
Ullmann Tamás: A testfenomenológia három aspektusa
Kékesi Balázs: A buddhizmus Én-felfogásának aktualitása a kognitív tudományban
A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió 2000–2001 – könyvbemutató
Időpont: január 7., péntek, 17:00–17:45
Visszanézhető: https://fb.watch/apTuTrR1L7/
Szeptemberben nagyszabású kiállítás nyílt Szentendrén a Ferenczy Múzeumi Centrum szervezésében, amely január 9-ig látogatható. A kiállítás a rendszerváltás utáni évtizedek egyik legjelentősebb hazai filmgyártóját, Muhi András által alapított és vezetett Inforg Stúdiót, és annak az alkotásait hivatott bemutatni.
A kiállításhoz 12 tanulmányból álló képes katalógus jelent meg, amely elsőként ad alapos áttekintést az Inforg Stúdióról és a 2000-es évtized avantgárd hagyományokra épülő vizuális kultúrájáról. A magyar és amerikai filmelméleti szakértők, egyetemi oktatók, filmkritikusok szövegeiből megérthetjük, miért az Inforg Stúdió palettája a legszínesebb a korszakban, és hogy miért érdemes rá úgy emlékeznünk, mint a magyar avantgárd filmkészítés hagyományának 21. századi letéteményesére.
A könyv szerzői: Báron György, Barkóczi Janka, Gelencsér Gábor, Hammer Ferenc, Kovács András Bálint, Lichter Péter, Müllner András, Catherine Portuges, Jonathan Rosenbaum, Stőhr Lóránt, Varga Balázs, Vincze Teréz.
A könyvet Gelencsér Gábor, Varga Balázs és Vincze Teréz mutatja be.
Bodóczky István: Scrapbook – könyvbemutató
Helyszín: Írók Boltja
Időpont: január 10., hétfő, 17:00–17:45
Bodóczky István képzőművész, művészetpedagógiai szakember 2014 és 2020 között készült munkája a Scrapbook.
A könyvet bemutatják:
- Csanádi Judit, egyetemi tanár (MKE), az Artus Kapcsolótér művészeti vezetője - Révész Emese, művészettörténész, egyetemi docens (MKE) - Zászkaliczky Zsuzsanna, művészet- és irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Gyűjtemény közművelődési igazgatóhelyettese.
„Nemzet és „individuum” Maruyama Masao korai írásaiban – Takó Ferenc előadása
Időpont: január 11., kedd, 17:30
Online esemény: https://us02web.zoom.us/j/89766328024
Maruyama Masao 丸山眞男 (1914–1996) a 20. századi japán gondolkodás meghatározó alakja volt, akire nagy hatást gyakorolt az európai történelemfilozófiai és társadalomtudományos hagyomány. Ezeket mind eszmetörténészként és egyetemi oktatóként, mind politikai gondolkodóként és kora eseményeinek alakítójaként arra használta, hogy a japán gondolkodástörténetet a Tokugawa-kortól a második világháborúig sajátos kontinuitásában interpretálja. Ebben a kontinuumban fontos szerepe van a modern nyugati értelemben vett „nemzetállam”, valamint az individuum, a szubjektum (shutai 主体) megjelenésének – vagy éppen hiányának. Az előadás célja bemutatni, hogyan értelmezi Maruyama a „nemzetet”, az „individuumot” és ezek viszonyát a japán eszmetörténet kontextusában az 1940-es években születő írásaiban, valamint az úgynevezett szubjektivizmus-vitához való hozzájárulásában. Takó Ferenc filozófiatörténész-japanológus, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Japán Tanszékének oktatója, kutatási területe a kínai bölcselet európai, illetve az európai filozófia japán recepciója. Max Weber Kína-interpretációjáról szóló disszertációja megkapta a Cogito-díjat, 2021-ben filozófia és történettudomány kategóriában „az ELTE ígéretes kutatója” címet nyerte el.
Marianne Fillenz: Temesvártól Új-Zélandig/ Könyvbemutató
Időpont: január 11., kedd, 17:00
Online esemény
Marienne Fillenz könyvéről Gács Annával és Schmal Alexandrával, a kötet fordítójával beszélget Csepelyi Adrienn. Marianne Fillenz, az idegrendszer kutatója, Temesváron született magyar zsidó apától és osztrák katolikus anyától. Román iskolába járt, szüleivel németül beszéltek, magyarul a cselédlányoktól tanult. 1939-ben a család Új-Zélandra emigrált. Marianne 1950-ben visszatért az Óvilágba: Oxfordban befejezte doktori képzését, férjhez ment és gyermekei születtek. Az emlékirat addig a pontig vezeti az olvasót, ahol a fiatal lány megkezdi saját életét és pályáját. A memoár mellett a szerző levelezése a világhírű filozófussal, Karl R. Popperrel egy több mint ötvenéves barátság lenyomata. Popper eleinte a tehetséges diáknak kijáró udvarias leveleket ír, később Marianne családját, barátait is megismeri; inti, hogy válassza a kutatást: a hidegháborús fenyegetettségben úgy tűnt, hamarosan szükség lehet rá „Új-Zéland biológiai védekezésében”. Tudósít A nyitott társadalom és ellenségei első, londoni kiadásának háborús (táv-)munkálatairól, és beszámol princetoni találkozásáról Albert Einsteinnel és Niels Bohrral.
Onder Csaba: „Kölcsey Ferenc: Nyelvtudományi munkák” - doktori értekezés nyilvános vitája
Szervező: MTA Doktori Tanács
Időpont: január 13., 14:30
Helyszín: Online Zoom-esemény, élőben MTA
Csináljunk színházat! – Dramaturgok - beszélgetéssorozat
Időpont: január 17., hétfő, 17:00–18:15
Helyszín: Fuga – Budapesti Építészeti Központ
A Magyar Színházi Társaság Csináljunk színházat! beszélgetéssorozatában a színházvezetés kérdéseit boncolgatja vendégeivel Csizmadia Tibor. 2022 januárjában a dramaturgok nézőpontjából vizsgálják meg a színházigazgató munkát. Csizmadia Tibor vendégeivel, Bíró Bencével, Orbán Eszterrel és Sediánszky Nórával a dramaturgok feladatairól, helyzetéről, a színház műsorpolitikáját illető lehetőségeikről beszélget, de szó lesz a szabadúszás és alkalmazotti lét különbségeiről is. Az esemény ingyenes.
Határes(e)tek – SZÍNHÁZ MIND!
Időpont: január 17., hétfő, 18:00–19:00
Helyszín: online
A “Színház minden? – három tanulmány színházról és nevelésről” című K+ kiadvány szakmai lektora és egyik fordítója, Bethlenfalvy Ádám moderálja a Gavin Bolton elméleti és gyakorlati munkájáról, hazai hatásáról folyó szakmai beszélgetést. Meghívott vendégek: PhD, Dr. habil. Kiss Gabriella, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és Kaposi László, drámapedagógus, rendező, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke. A meghívott vendégek röviden prezentálják gondolataikat a szerzőről, korábbi munkáiról, jelentőségéről, itthoni reprezentációjáról és a most magyarul megjelent szövegről, majd a beszélgetést kinyitjuk az online esemény résztvevői felé is. A K+ sorozat 9. kiadványa három szerző, Gavin Bolton, Chris Cooper és Brian Edmiston egy-egy korábbi írásának magyar fordítását tartalmazza. Mindhárom szöveg inspiráló lehet azoknak, akik komplex drámával (DiE) és komplex színházi nevelési előadások (TiE) készítésével foglalkoznak, illetve érdeklődnek ezen műfajok elméleti és gyakorlati kérdései iránt.
A beszélgetésen való részvétel feltétele a regisztráció itt: https://kavaszinhaz.hu/hataresetek/ A Színház mind! című Gavin Bolton-szöveg előzetes elolvasása itt: https://kavaszinhaz.hu/szinhaz-minden-harom-tanulmany/
Czeglédi András: Ukrónia és vidéke – könyvbemutató
Időpont: január 19., szerda, 17:00
Helyszín: Fuga – Budapesti Építészeti Központ
A kötetben egybegyűjtött írások az ukrónia, az ukrónikus gondolkodás témakörét járják körül: nem kimerítő teljességgel és nem is szigorú történeti sorrendben haladva, de az első magyar nyelvű, kifejezetten e kérdésnek szentelt összeállítás igényével. A szerző nem pusztán a filozófiai szakirodalom ismertetésére vállalkozik, de önálló teoretikus és eszmetörténeti applikációra is kísérletet tesz. A könyv két részre oszlik. A bevezető tanulmány nagyobb fesztávon értelmezi az ukrónia mint különös „semmikor-idő” jelenségét, majd az ezt követő esszék többek között Kant, Kafka és Bibó művein keresztül az ukrónia éltető centruma – a kényszerpályán mozgó történelem elképzelésének problematizálása, vagyis a jelen lehetséges visszahódítása – felől világítanak rá eshetőségekre. A második rész a nietzschei bölcselet néhány ukrónikus kapcsolódását vizsgálja. A fókusz itt egyfelől a filozófus perspektivizmusára, másfelől egy sajátos orosz, dosztojevszkiji hatástörténetre, illetve Nietzsche némely esztétikai és időfilozófiai elképzelésére esik.
Identitás, nyelv, trauma/ Könyvbemutató-beszélgetés a Kertész Imre-tanulmánykötetről
Időpont: január 19., szerda, 19:00
Online esemény
Az Identitás, nyelv, trauma című tanulmánykötetről Turi Tímea, Fehér Renátó és Szegő János beszélget. Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart jobban, mint azt, aminek részben már életében tanúja lehetett: provokatív munkásságának kritikai értelmezését. A kötetben, amelynek szerkesztője György Péter, nincsenek „tabuk”, a közéletben traumatikusnak tekintett, óvatosságot követelő témák. Kertész súlya szorosan összefügg azzal, hogy nem volt hajlandó igazodni ahhoz, hogy bizonyos kérdéseket a magyar kulturális közbeszédben marginalizáltak vagy tudomásul sem vettek. Így a magyar irodalomhoz és politikai élethez, a zsidó író szerepéhez és magához a zsidósághoz is sokszor változó, ellentmondásos viszony fűzte. Amikor a kötet összeállításának gondolata megfogalmazódott, a kiindulópont egy új értelmezési tartomány megteremtésének reménye volt. A szövegek talán legszembetűnőbb sajátossága az eltérő értelmezések, paradigmák párhuzamos jelenléte, ami az olvasó számára nem zavart, hanem lehetőségeket kínál.
Nemes Nagy Ágnes 100 – „Viszonylagos öröklét” irodalmi beszélgető-sorozat nyitóesemény
Időpont: január 19., szerda, 19:00
Helyszín: MOM Kulturális Központ (MOMkult)
2022-ben Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő születésének századik évfordulójának
tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Juhász Anna irodalmár szervezésében centenáriumi eseménysorozatot indít. Ennek keretében valósul meg a „Viszonylagos öröklét”.
A nyitórendezvényen Juhász Anna irodalmár vendégei G. István László irodalomtörténész, a költőnő életművének kiváló ismerője, valamint Kútvölgyi Erzsébet színművész, Harcsa Veronika énekes és Gyémánt Bálint gitáros lesznek. A Nemes Nagy Ágnes 100 centenáriumi évről, valamint a MOMkulttal partnerségben megvalósuló beszélgető-sorozatról bővebb információ a momkult.hu weboldalon található.
A narratív pszichológia mint művészetértelmezés és tudomány – Pléh Csaba előadása
Időpont: január 24., hétfő, 18:00
Helyszín: KELET KULT – Irodalmi & Science Café, Kultpost és Kelet Kávézó és Galéria szervezésében
„Elbeszélem, ki vagyok” – A narratív pszichológia mint művészetértelmezés és tudomány címmel tart előadás Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész a Kultpost és a Kelet
Kult szervezésében. Hogyan kapcsolódik egymáshoz tudomány és művészet? Milyen formában lehet a narratív pszichológia művészetértelmezés? Az ember elbeszélő, vagyis narratív értelmezése a tudomány és a művészetértelmezés határán lavíroz. Alapgondolata, hogy egymást mindig mint Vágyak és Vélekedések, szándékok és tudások irányította lényeket értelmezzük. Az elbeszélés maga mélyebb, mint elsőre gondolnánk: magunkról mondott elbeszéléseink adják mind az ősi, mind a modern éntudat alapját. Az európai kultúrában a regényolvasás válik a modern öntudat kultivációjának fontos alapjává. Az elbeszélés-minta válsága egyben az Én válsága is. Ki vagyok, mit akarok, hova megyek.
A cikkben található képek és információk az események alatt megjelölt linkekről származnak.
A borítóképen látható festmény Holly Warburton: The red jacket című műve.: https://hollywarbs.com/19
Comments