Szabados Attila

A ruhát, mielőtt

A szárító két ellentétes végén teregetünk,

kihajtottuk rövid fémrúd-szárnyait.

Mellettünk lavór, frissen mosott ruhák,

új öblítőt használunk, én beszéltem rá.

Párolog a vaníliás ylang-ylang.

Mielőtt kiteríted… – kezdi, de nem

hagyom, hogy befejezze, pontosan tudom,

és még a mondat közepén elvégzem

a gyakorlatot, erősen megrántom a pólót,

hogy a felesleges víz kicsapódjon.

A surrogás tompa és íves, mintha

a mosógépből hozná magával,

mikor az utolsó szakaszban a centrifuga

lassan fordít egyet a fémdobon. Míg újabb

darabért nyúlok, ő surrogtatja a kezében

lévőt, majd fordítva. Kapcsolódunk

az előző ruhavég hangjához, két tompa

ostorcsapás között hajlongunk. Az ütem

visszhangzik a lakótömbök közti utcán, mint

néhány órával korábban a déli harangzúgás.

Szabados Attila (1999, Debrecen) költő, diplomát nemzetközi kapcsolatok szakértőként a Budapesti Corvinus Egyetem szerzett. Kisvárda és Budapest között ingázik. Verseket, novellákat és recenziókat ír, melyeket többek között az Apokrif, a Tempevölgy, a Kortárs, a Népszava, az Irodalmi Jelen, a Rost, a Bárka Online, a Kortárs Online, az Előretolt Helyőrség, a KULTer, valamint a Napút Online közöltek.